2013. június 17., hétfő

Isten tervez, a sors meg perverz (2)

Tudom, hogy nagy hülyeség volt és tudom, hogy nem kellett volna és… igazából azt hiszem nem is azért csináltam, hogy kárt tegyek magamban csak egyszerűen fizikai fájdalom a lelki nyugalomért. Az a pillanat mikor a penge a csuklómat karcolja egyszer és még egyszer és még egyszer. Nem csináltam nagy kárt csak egy kis karcolás de épp elég volt ahhoz hogy el tudjak aludni. Álmomban egy színpadon voltam gyönyörű szép kék nyári ruhában énekeltem. Sosem voltam oda a hangomért bár mások szerint nagyon szép de most álmomban valahogy ,más volt. valahogy angyal szerű. Olyan érzés volt benne ami még soha. Fájdalom és az elhatározás keveréke. Az elhatározásé hogy ezzel fogom enyhíteni a fájdalmat amit okozott nekem. És bát lehet butaság de ekkor ott álmomban határoztam el hogy ezentúl minden erőmet időmet és energiámat amit azzal töltenék hogy utána siránkozom a zenével a rajzolással és a művészettel fogok tölteni. Az elhatározás óta eltelt egy hónap. Vége a sulinak és én ez idő alatt alapítottam egy bandát. Egyenlőre ég csak garázsbanda de ez is pont elég nekem. újra kezdtem a régi nagy szenvedélyem amit miatta hagytam abba (mondván más ne lásson így) és most újra has táncolok. Örömmel jelenthetem hogy azt hiszem felépültem lelkileg és újra kész vagyok rá hogy éljek hogy eljárjak bulizni a haverokkal hogy újra boldog legyek, és ezt most nem fogom feladni nem hagyom hogy ne ez legyen a legszebb nyaram. Ez mind szép és jó de a nap fénypontja mégis az volt hogy kaptunk egy felkérést hogy zenéljünk egy bulin. nem kellet sokat győzködni a srácokat hisz ők is arról álmodnak hogy felléphessünk. Megkaptuk a számlistát amit szeretnék a eljátszanánk ez 14 szám azt mondták hogy mi vigyünk még legalább 20-at mert nagyon hosszú lesz az este ami nem is baj. Egy számot kértek hogy azt mindenképpen játszunk el. Végig olvastam a szövegét és… mit ne mondjak.. magaménak érzem
„...és új utak után nézek Tudod, már nem zavar, ha veszélyt érzek Egy jó barát, kinek szólhatsz, ha baj van Csak egy kicsit meggondolatlan
Ott álltunk, még emlékszel, érzem Füstölgő puskacső csak lógott a kézben Azt hittük, ez egy igazi szép nap Semmi sincs, ami minket megállíthat!
Nem érted, mért kértelek Nem érted, mért nem szerettelek Nem érted, mért kértelek Az a baj, hogy túl jól ismertelek
Szerelemről szó sem volt Ilyenekről nem dalolt a hold Ha mégis megtettük volna Minden, minden csak sírna
...és csak teltek, múltak az évek Egy kicsit fáj még, ha visszanézek Üres sztrádák, végtelen utak Nem számított, hogy észak vagy nyugat
Nem érted, mért kértelek Nem érted, mért nem szerettelek Nem érted, mért kértelek Az a baj, hogy túl jól ismertelek
Szerelemről szó sem volt Ilyenekről nem dalolt a hold Ha mégis megtettük volna Minden, minden csak sírna
Szerelemről szó sem volt Ilyenekről nem dalolt a hold Ha mégis megtettük volna Minden, minden csak sírna
...és új utak után nézek Még mindig nem zavar, ha veszélyt érzek Egy jó barát, kinek szóltál a bajban Csak egy kicsit meggondolatlan
Nem érted, mért kértelek Nem érted, mért nem szerettelek Nem érted, mért kértelek Az a baj, hogy túl jól ismertelek
Szerelemről szó sem volt Ilyenekről nem dalolt a hold Ha mégis megtettük volna Minden, minden csak sírna
Szerelemről szó sem volt Ilyenekről nem dalolt a hold Ha mégis megtettük volna Minden, minden csak sírna
Szerelemről szó sem volt Ilyenekről nem dalolt a hold Ha mégis megtettük volna Minden, minden csak sírna”
van 2 hetünk a buliig de már most az összes számot kívülről tudjuk. Ezek tipikus örök klasszikusok amik minden bulin megállják a helyüket. Addig is sokat gyakorlunk de nem akarom elhanyagolni a barátaimat se. Holnap strandra megyünk a haverokkal. Már nagyon várom.

2013. május 16., csütörtök

Isten tervez, a sors meg perverz (1)

Ma vagyunk 12 hónapja együtt. Egy év. A boldogság, amit érzek el sem mondható. Csodaszép reggel van csiripelnek a madarak az iskolából már csak egy hónap van és azzal az emberrel vagyok együtt akit a világom mindennél jobban szeretek. Reggel elvégeztem a szokásos menetet a fürdőben és rohantam is a vonathoz. Felszálltam de őt sehol sem láttam. Ez volt az első rossz jel. Suliban oda mentem hozzá de meg se ölelt csak annyit mondott hogy beszélnünk kell. Leültünk a padra és bele kezdett: - figyelj én szeretlek de nekem ez így nem jó! Ez hogy csak színlelünk senkinek nem jó. - miről beszélsz? Én nem színlelek ! Szeretlek! – potyogtak a könnyeim de nem érdekelt a szemébe néztem hogy lássa teljes szívemből szeretem. - Nézd én ezt nem akarom folytatni tovább vége. Szia – olyan sokkot kaptam hogy fel sem fogtam mit mondott. Csak néztem ahogy elsétál az életem és éreztem hogy kiszakít egy darabot a szívemből. Az nap senkihez nem szóltam csak ültem a széken és bámultam magam elé. Pár tanár le akart küldetni a nővérhez de mivel meg se mozdultam hagytak. Sosem gondoltam volna hogy ez meg fog történni. Az életemet vesztettem el és ez mindennél jobban fáj. Ahogy haza értem bevágódtam az ágyba és elkapott a sírógörcs. Csak akkor fogtam fel mit is jelent ez. Többé már nem szeret. Többé már nem akar engem. Többé már nincs nekem. Nem akartam többé élni! nem akartam többé mást csak hogy ne legyek. Nem akartam fájdalmat, magányt, keserűséget érezni és ezért tettem is!

2013. május 14., kedd

Isten tervez, a sors meg perverz (előszó)

Minden egy ártatlan játékkal kezdődött… elege volt a pasikból és bátyám mutatott egy játékot. Egy hülye kis netes játék volt, de nekem pont elég ahhoz, hogy elterelje a figyelmem. Szomorú voltam és csalódott! El akartam felejteni a pasikat végleg. Sosem gondoltam, hogy végül ezen a kis hülye játékon ismerem meg azt, aki a mindenemet fogja jelenteni. Elkezdtem játszani és volt egy fiú aranyos volt kedves édes. Fene se gondoltam, hogy 18 éves és végül ő lesz a mindenem. (a játék)

Na... :)

Nem sokára új külsővel és új bejegyzésekkel jelentkezem :) lesznek kis novellák te lesznek több részes sorozatok is :) attól függ mit hoz az ihlet :P

Újra itt :)

Na szóval... megint elkezdem írni de egy két új sztori is lesz :D lehet h csak egy rövid ki novella vagy hosszabb pár részes sorozat attól függ mi jut eszembe de cím mindig lesz úgyhogy no para :D